Tüdő

A tüdő

A tüdő a légzőrendszer része. A tüdő a légzőszervünk, mely a mellüreg nagy részét lefoglalja. Az oxigén és szén-dioxid cseréjét végzi, ugyanakkor sokan nem tudják, hogy a tüdő, mint szerv, jelentős szerepet játszik a méregtelenítésben is!

A tüdő

A tüdő a páros légzőszervünk. Több mint 200 éve ismert, hogy az állati és emberi élet fenntartásához oxigénre van szükség és ezzel párhuzamosan szén-dioxid képződik. a tüdő és gázcsereA tüdő az oxigén felvételének és a szén-dioxid leadásának helye; a gázcserét a légzőrendszer, a gázok szállítását pedig a vérkeringési rendszer biztosítja. E két rendszer anatómiailag, működésében és szabályozásban szorosan kapcsolódik. Az orr felekben történik a levegő felmelegítése, párásítás és portalanítása, ez az orr egyik nagyon fontos feladata. A levegő előkészítésében részt vesz az orr kagyló rendszere és az orr melléküregei. Ezt a rendszert egy speciális sejtréteg, az orr csillós hengerhámja béleli. Ezek a kis csillóikkal a garat felé hajtják a fennakadt szennyeződéseket.

A tüdő felépítése

a tüdő részeiA tüdő a légzőrendszer "nagyüzemi" része, ott történik a légcsere és gázcsere. A tüdő a légcsövön keresztül közlekedik a külvilággal. A belélegzett levegő útja az orr, a torok, majd a torok hátsó része, a garat, a légcső és végül a tüdő. A légcső, azaz a trachea kb. 12 cm hosszú, C alakú porcok merevítik, majd kettéválik két fő hörgőre (bronchus) és így érkezik a tüdőbe.

A tüdő két tüdőfélből áll. A tüdő két felét a szív, a nyelőcső és a nagyerek határolják el egymástól. A hörgők a tüdőfelek felé haladva további hörgőkre oszlanak. A tüdő mindkét felét tüdőlebenyek építik fel. A bal tüdő két lebenyből, míg a jobb tüdő három lebenyből áll.

A tüdőlebenyek további kisebb tüdő részekből (tüdőszegmentumok) állnak. A hörgők a tüdő kisebb részleteiben tovább oszlanak még kisebb- és kisebb részekre, míg nem elérjük a tüdő legkisebb egységeit, a tüdő léghólyagocskáit, azaz az alveolusokat.

A tüdő tápláló artériái, továbbá vénái, nyirokerei és idegei a tüdő gyökerénél lépnek be.

A tüdő működése

A tüdő működésének alapja a megfelelő légcsere és az ehhez kapcsolódó megfelelő gázcsere. Légcsere során ki és belélegezzük a levegőt, míg a gázcsere során a tüdő véredényein keresztül megtörténik a tiszta oxigén felvétele és a szén-dioxid leadása.

A tüdő és a mellkas légmozgásainak alapja a rugalmasság. A légzőizmoknak kulcsszerepe van a mozgásban. A fő légzőizmok a rekeszizom és a bordaközi izmok. Az esetenként szintén igénybe vet járulékos légzőizmok a váll, a nyak és a has izmai. Alapállapotban, nyugalomban a légzési munka zömét a rekeszizom végzi.

A belégzés aktív folyamat, az izmok összehúzódásával a mellkas térfogata megnő és a levegő átáramlik a légcsövön a tüdő felé. A kilégzés passzív folyamat, erőlködés nélküli mozgás, a tüdő szövetének természetes rugalmasságának köszönhető. Sokkal erőteljesebb, aktív kilégzés jöhet létre a bordaközi izmok és a hasi izmos működésével.

A levegő bejut a tüdőbe, ahol a kisebb porszemcsék a hörgőcskék területén kiszűrődnek. Mind a hörgőcskékben mind a léghólyagocskákban (alveolus) fehérvérsejtek őrjáratoznak, és minden port, szennyeződést, kórokozót eltávolítanak a zavartalan gázcsre érdekében. A gázcsre a léghólyagocskákban történik.

Egy felnőtt ember teljes alveoláris felszíne 70 m2! Ezen a felületen keresztül történik a tüdő gázcseréje. A vörös vértestek a tüdő szövetében felvett oxigént elszállítják a test összes sejtjének, míg a szén-dioxid a vérplazmában oldva a tüdő szövetébe szállítódik és itt a léghólyagocskák légterébe vándorol. A tüdő légterébe került szén-dioxidot a lélegzés folyamata kisöpri és friss, oxigéndús levegő kerül a helyére.

Ismerje meg a táplálékok c-vitamin tartalmát.