Fül
Belső fül
A fül a hallórendszer és az egyensúlyozó rendszer része. A fül belsejében foglalnak helyet együttesen a hallás és az egyensúlyozás szervei. A fül külső, középső és belső részekből áll.
A fül
Amikor a fülről beszélünk, általában az a fülkagylót jelenti, a fül azon részét, amit láthatunk. De a fül sokkal több annál és éppen a fül további, nem látható részei jelentik a csodát, a hallás és egyensúlyozás csodáját.
Az fül, a fülkagyló bőrrel fedett rugalmas porclemezével kezdődik. A hallójárat a dobhártyán át a fül középső részébe vezet, ahol a fül hallócsontocskái hússzorosára erősítik fel a hangot.
A belső fül tartalmazza a csigát (cochlea), a hallás szervét, a félkörös ívjáratokat és a hallóideget. A fül szerepet játszik a hallásban és egyensúlyozásban.
A belső fül
A belső fül tartalmazza a csigát, a félkörös ívjáratokat és a VII. agyideget, a hallóideget.
A belső fül tartalmazza az egyensúlyszervet, mely mélyen beágyazva fekszik a koponya két oldalán. A három félkörös ívjárat egymáshoz viszonyítva derékszöget zár be, így a testünk bármely irányba történő elmozdulását képesek érzékelni. Az egyensúlyszerv a VIII. agyideg közvetítésével az agyhoz kapcsolódik, ahol az információ feldolgozásra kerül és a megfelelő mozgató idegsejtek aktivizálódásával mozgásunk úgy alakul, hogy megőrizzük egyensúlyunkat.
A belső fül tartalmazza a hallás szerveit is, melyek szintén mélyen beágyazva fekszenek a koponya két oldalán. A csiga egy speciális folyadékot tartalmaz, melyben a hang folyadékvibráció formájában terjed.
Az emberi fül 20 és 20 000 Hertz közötti terjedelemben képes hangokat érzékelni. A csigában lévő Corti-szerv az, a speciális szőrsejtekből álló szerkezet, ami a folyadékvibrációt érzékeli. A vibráció aktiválja a szőrsejteket, amik a VIII. agyideggel állnak kapcsolatban.